A vörös az archaikus színhármas egyike, a legelső színkombináció, amit minden kultúrában alkalmaznak, illetve az első, aminek nevet is adtak az emberek. A fekete és a fehér az elsőként megnevezett két szín: az éjszaka és a nappal szimbóluma. Majd a vörös következett minden kultúrában – a többi szín megnevezésére később került sor.
Ebben a blogbejegyzésben annak járok utána, hogy mi a jelentősége a vörös színnek az emberek életében? Miért van ekkora jelentősége? Hogyan viszonyulnak hozzá az állatok? És hogyan festettek régen vöröset az emberek? De szó esik tetvekről, arab szőnyegekről, bíboroskról, csillagokról, futballmezekről, falevelekről is.
A vörös szín elnevezése
Az első emberek nem úgy nevezték el a színeket, ahogy mai modern eszünkkel elképzeljük. Én legalábbis úgy képzeltem, hogy rámutattak: ez a fű zöld, az ég kék, ez a virág rószaszín. A színek csak akkor kaptak nevet, amikor az ábrázolásokban megjelentek, és nem egyszerre, hanem egymás után jelentek meg a színnevek nagyon hasonló sorrendben szinte minden kultúrában.
Már a barlangrajzokon ott volt a fekete a fehér és a vörös. A feketét szénből, koromból állították elő, a fehér festéket mészporból. Az első vörös festék pedig a vörös okker volt, ami nem más, mint vörös színű agyag, amit ugyanúgy a vas-oxid fest vörösre, mint a vérünket.
A vörös nevét a magyarban a vér szóból képezzük. Szimbolizálja az erőt, a szenvedélyt, a meleget. Ez egy nagyon erős szín, sok politikai ideológia is használja. Miért éppen a vörös lett ilyen jelentőségű? A vörös a vér és a tűz, az érett gyümölcsök színe is – ezek mind fontos információtartalommal bírtak gyűjtögető-vadászó eleink számára.
A magyar nyelv különleges olyan szempontból, hogy két szót használ ugyanarra a színre: a vöröset és a pirosat, ez más nyelvekben egyáltalán nem jellemző. Hullámhosszában és árnyalatában nincs nagy különbség a kettő között, bár érezzük a különbséget. Inkább hangulatában van különbség: a piros egy kedvesebb, szelídebb, szívünkhöz közelebb álló szó a színre, a vörös hivatalos és komoly. A magyar zászló és a magyar csapatok meze is piros színű – míg ha külföldi csapatok játszanak ugyanilyen színű mezben, azt mi érdekes módon vörösnek mondjuk.
A vörös fénysugár – akkor most hideg vagy meleg?
A vörös fény a többihez képest egy alacsony energiatartalmú, nagyobb hullámhosszú fénysugárzás. A látható fény spektrum szélén van, amit az emberi szem még éppen lát. A mellette lévő, még hosszabb hullámhosszú hősugarakat (infra sugarakat) már nem látjuk, csak érezzük. Egyesek szerint, a vörös már belelóg abba a tartományba, amit melegként érzékelünk, ezért amit vörösre festünk, azzal kapcsolatban van egy melegérzetünk. Pedig a vörös fénysugarak lényegesen kevesebb energiát tartalmaznak, mint a spektrum másik végén lévő kék sugarak. Egy vörös csillag olyan 3000 Kelvin hőmérsékletű, egy sárga csillag, mint amilyen a mi Napunk, 6000 fokos. A kék csillagok hőmérséklete elérheti a 30 000 Kelvines értéket is. Tehát itt pont fordítva van, mint a vízcsapon, ahol a kék jelzi a hideget, a piros a meleget.
A vörös színt nagyon kevés állat látja. A főemlősök, az ember és a madarak látják. De még a rovarok sem érzékelik, és a kutya, a macska, a tehén sem – nincs számukra jelentősége. A ragadozó állatok számára fontosabb a mozgások érzékelése és a térlátás, a színlátásuk nagyon korlátozott. A tehén számára pedig valószínűleg a fű zöldje a legfontosabb információ.
Európa első vörös festékei
A vörös okkert követően már az ókorban elkezdtek más, ásványi festékeket alkalmazni az ábrázolásokban. Az egyik a cinóber, a színét vermillionnak is hívják. Ennek a vörösét láthatjuk Pompei falfestményein, ezzel festették a pecsétviaszt is vörösre. A másik ásványi festék a mínium, ami enyhén narancsosvörös, a középkori kódexekben a miniatúrákat festették ezzel a festékkel. Mindkettő erősen mérgező anyag: a cinóber higanyt, a mínium ólmot tartalmaz. Mindezek mellett a mérgező ásványi pigmentek mellett alkalmazták a pirosítófű, vagy rúbia, vagy festőbuzér nevű növény gyökeréből kivont anyagot is. Ennek a festéknek az előállítása igen körülményes volt, ezért meglehetősen drága festéknek számított. Rúbiával festették az arab-török kultúrában a kézi szőttes szőnyegeket pirosra.
Az ásványi festékek mellett már az ókortól használatos volt a karmazsin festék. Ezt a kermesztetű nevű jószágból vonták ki, ami európaszerte bizonyos fákon él. A tetű megtermékenyített nőstényei illetve a peték tartalmazzák ezt a festéket. Őket kiszárítják, porítják, és mindenféle eljárásokkal kivonják belőlük a festéket. Tévesen bíbortetűnek is nevezik, de ez valójában nem bíbor szín. A bíbort a bíborcsigából vonták ki akkoriban, ami szintén egy borzasztóan drága festék volt.
Az amerikai konkurencia megjelenése és a bíborosok öltözéke
Aztán amikor felfedezték Amerikát, és onnan áthozták az Amerikában használatos tetűnek a festékét, a kármint – aminek a neve a karmazsin és a mínium szavak összevonásából származik – , kiderült, hogy ez sokkal olcsóbb, mint az európai karmazsin. Ez a tetű egy kaktuszfélén él, és nagyon régóta használják az amerikai népek, ezzel színezik a dél-amerikai indián kultúrákban a festett kelméket. Amikor elterjedt Európában a kármin, egy pápai rendelet elrendelte, hogy innentől kezdve a bíborosok nem bíborral festett ruhákban fognak megjelenni, hanem kárminvörösre cserélték a bíbort. A kármin festéket ma is használják kozmetikumokban, rúzsokban, de ételfesték is készül belőle. Ez az E120-as jelölésű festékanyag, ami például a Cherry Coke színét is adja.
Természetes színanyag még az antocián is. Ezt nem szokták kivonni festékkészítés céljából, de számos virág, gyümölcs és zöldség vörös színét adja. Fafajtánként különböző a mennyisége. Amikor ősszel a zöld klorofill lebomlik, megjelennek más színanyagok színei is a leveleken. Egyes helyeken, mint New England államban Észak-Amerikában, olyan fafajták élnek, amelyekben nagyon sok az antocián. Amikor hűvösek az éjszakák, és szépen süt a Nap nappal, akkor keletkezik sok antocián, ilyenkor ragyognak ezek az erdők.
A vörös kiegészítő színe – akkor a zöld vagy a kék?
A festők által régóta használt vörös-sárga-kék színrendszerben, ami alapján a festékeket keverjük, a vörös kiegészítő színe a vele szemben álló zöld. Ez afféle alapszabály, hogy egy szín akkor fog érvényesülni a festményen, ha a kiegészítő színével kiemeljük. Nekem a vörös és a zöld nem tetszik együtt. Eszembe jut róla a magyar zászló és a tanévnyitó ünnepség meg az úttörőcsapat – és van ennek valami olyan hivatalos jellege, ami miatt viszolygok ettől a párosítástól. Talán ezért, talán a vörös nagy ereje miatt, nem is festettem ezzel a színnel.
Így volt ez egészen addig, míg egy reggel rájöttem, hogy ha nem a vörös-kék-sárga színrendszert vizsgáljuk, hanem a nyomtatók által használt CMYK színrendszert, akkor a vörössel szemben a cián áll – ami egy kék szín. És a vörös és a kék igenis szépen passzol egymással.
Ez a felismerés sokat változtatott a vörös színhez való hozzáállásomon. Megkedveltem. Néhány képemet már használtam is, megfelelő színekkel együtt természetesen.
Források és ajánlások
A cikken szereplő illusztrációkat a NotebookLM mesterséges intelligencia készítette – az én segítségemmel természetesen.
Ha tetszett ez a kis összefoglaló, és szívesen olvasol a színekről, hadd ajánljak néhány oldalt, és csatolom a képek forrásait is.
A vörös szín témáról készítettem egy vidót is, itt tudod megnézni.
Szívből ajánlom Földvári Melinda weboldalát, ahol MINDENT megtudhatsz a színekről:
https://www.szinkommunikacio.hu/
A színek párosításáról írtam egy blogcikket, itt tudod elolvasni:
Egyéb érdekességek: