Ha nem vagy hiperrealista festő, absztraktokat vagy mandalákat festel, akkor az első dolgod a színek kiválasztása lesz.
Persze megkérhetsz ma már valamilyen AI-t hogy állítson össze színpalettát, de azért nem árt ismerni az elméleti alapokat. Én legalábbis ilyen elméleti alapozó fazon vagyok, és még mindig saját főmet használom a színek kiválasztására.
Nézzük, hogyan.
A legeslegelején egyáltalán nem baj, ha intuitív módon választunk színeket, ami tetszik, érzésből. Aztán mégis elkezd az ember ezen tipródni, különösen néhány kidobott darab után – amikor a khaki zölddel és a barackszínnel próbál mandalakövet festeni, és az eredmény masszívan lehangoló.
A vezérfonal mindig legyen számodra a szín három alaptulajdonsága.
Ezek a hue (árnyalat), a value (világosság) és a szaturáció (telítettség).
A hue maga a szín.
Hogy miért használunk rá külön szót, rejtély.
A hue itt nekünk most jelentse azt, hogy kiválasztasz két árnyalatot, két színt, ami dominálni fogja a képedet. Egy mandala esetében sokszor nem is kell kettőnél több, hozzáteszed a fehéret és kész.
A két szín kiválasztásánál érdemes színkörben gondolkodni – válasszunk most két kiegészítő színt, azzal nem lehet mellélőni. A kiegészítő színek a klasszikus színkörön egmással szemben helyezkednek el. Ez általában jó választás, nálam csak a zöld kivétel, de ez egy külön történet. A klasszikus színkörön a kék és narancs egymással szemben álll – ez a kettő mindig jól működik együtt.
Megvan a két hue, nézzük a szaturációt.
Ami annyit jelent, hogy mennyi a szín a festékedben, és mennyi benne a fehér, illetve a fekete.
Ha nincs benne se fehér, se fekete, akkor a legnagyobb a telítettsége a színnek – úgymond élénk. Olyan vakító. Ezek harsány, erős, ordibáló színek.
Ha nem akarod, hogy ordibáljon, keverhetsz bele fehéret – akkor pasztell lesz az eredmény.
Vagy keverhetsz hozzá feketét. Vagy mindkettőt, tehát szürkét. Szóval ilyen módon letompítod a színedet és csökkented a szaturációját.
A tompa színek kevésbé harsányak. A mandalafestésben nem annyira szeretjük ezeket, de érdemes bennük is gondolkodni – ha választunk melléjük valami igazán ordibáló, élénk színt!
A harmadik színjellemző a value, a világosság.
Nagyon szakértő festők szerint ez még fontosabb, mint maga szín.
Ez hozza létre a képen a dinamikát, a drámai hatást. Ha nem minden részlete egyformán világos. Legyenek a képen sötét és világos részek!
Egyes színek teljes telítettségükben is világosak, tehát magas a value értékük, mint a sárga, sárgászöld.
Más színek tiszta, telített formában nagyon sötétek, mint a kék, a lila, a vörös. Ezeket ha világosítani akarom, akkor fehéret vagy sárgát kell hozzájuk adnom – de vigyázat, ilyenkor letompulnak! Ez mégis nagyon fontos áldozat, a telítettség elvesztése, mert például a vörös és kék egymás mellett túl sötét, és elvész a képen az a dinamika, amit a világos részletek létre tudnak hozni.
A legegyszerűbb képlet, amikor két színt kiválasztasz, a következő. Most nagyon figyelj.
Ha kiválasztottál két hue-t, árnyalatot a színkörről…
Az egyiket élénk, a másikat tompa formában használd.
Az egyiket sötét, a másikat világos formában használd.
Így fogják kiegészteni és kiemelni egymást.
Lássuk a kék és a narancs példáját! Legyen a kéked sötét és tompa (a kék amúgy is sötét szín, válaszd egy mély, sötétkék változatát, és ügyelj arra, hogy ne legyen vakító, tehát feketét keverhetsz hozzá) ugyankkor a narancs legyen világos és élénk.
Ilyen módon a következő színpárokat tudod összeállítani:
Nem lesz szép a képed, ha mindkettő világos és tompa – ez pasztell tobzódást hoz létre, és lapos lesz az összhatás. Oké, tudom, vannak akik direkt ilyen mandalákat festenek. A sok ismétlődés miatt szép lehet ez is, de nincs rajta drámai hatás.
Ha mindkettő tompa – egy nagy sötét massza lesz a kép, ami lehangoló.
Ha mindkettő élénk és világos az túl sok inger – a szemlélő agya lefagy a ragyogó színektől.
Nem állítom, hogy minden esetben ilyen tudatossággal kell színeket választanunk – nem árt megőrizni a festéskor a szabadságunkat és az alkotó elme játékosságát. Az sem baj, ha hagyod a kezedet a színes festékek után nyúlni, és lesz ami lesz! De ha szükséged van útjelzőkre, ha úgy érzed folyton melléfogsz a színekkel, ezzel az egyszerű elvvel látványos eredményeket érhetsz el.
Boldog festést!
Ajánlom, ha érdekel a téma
Korábbi írásom a vörös színről készült, itt tudod elolvasni.
A vörös színről
Ha jobban esik hallgatni, ugyanerről a témáról a youtube csatornámon is elmélkedek.
Magyar nyelven Földvári Melinda oldala a színekről és a színelméletről a lehető legrészletesebb és mindenre kiterjedő forrás.
https://www.szinkommunikacio.hu/
A színkeverésről és színválasztásról a Color Nerd csatornán egy festő-színőrült fickótól hallhatsz – igaz, angolul, de megéri.